Regisztráció

Az érszükületről

Gyógyjavallatok
 
Reumás megbetegedések, szív- és érrendszeri zavarok, idült gyulladások, magas vérnyomás esetén a gáz- és borvízfürdők általában igen gyors gyógyulást eredményeznek. A széndioxidgáz élénkíti a szervezet anyagcseréjét, és szabályozza a központi idegrendszer funkcióit. Reumás tünetek enyhítésére évszázadok óta használják.


A széndioxid-szárazfürdő hatásmechanizmusa
 
A felszívódó gáz hatására a bőr erek lokálisan kitágulnak, a kapilláris keringés fokozódik, az áramlási sebesség nő. Ezeket a hemodinamikai változásokat kapillár-mikroszkópos vizsgálatok jól demonstrálják, de a perifériás érreakció a „fürdés” alatt az érintkező bőrfelületen szabad szemmel is látható.

A vénás és nyirok visszaáramlás fokozódik, a vérraktárak kiürülnek, különböző mérési eredmények alapján 250—1300 ml-rel több vér jut a keringésbe. A szív verő- és percvolumene körülbelül 30 százalékkal nő, a koronáriák kitágulnak, a pulzusszám gyérül, a vérnyomás 20-25 Hgmm-rel mérséklődik. Megnyitja a kis artéria és véna között közvetlen összeköttetéseket. Ez egyaránt érinti az artériás, vénás és nyirok kapilláris rendszert. Végeredményben a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nő, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezőbbé válik.

Jellegzetes a széndioxid gázfürdőben fellépő meleg érzés, mely az érzőidegekre gyakorolt hatással magyarázható. Oka a hiperémia és az a termodinamikai jelenség, hogy a CO2 gáz hő kapacitása nagyobb, hővezető képessége pedig kisebb, mint a levegőé, és így a gázzal érintkező bőrfelület melegebb marad. A CO2 gáz befolyásolja a vegetatív idegrendszer ingerlékenységét, jellemző a fürdőt követő kipirulás, a fej, a nyak izzadása az erőteljes szív kontrakció, az aluszékonyság. Paraszimpatikus túlsúlyban csökken a vérnyomás, a perifériás erek tágulnak, a légzés mélyül, profúz izzadás lép fel, a kálium/kalcium hányados csökken. Fontos élettani hatás, hogy a szövetek és a vér CO2-tartalmának növekedése javítja az oxihemoglobin disszociációját, ennek következtében a vér szokásos oxigén telítettsége mellett a CO2-ben gazdag szövetek a vérből nagyobb oxigén mennyiséghez jutnak, és javul az O2 hasznosulása.

 
Milyen kórképekben alkalmazható a mofettakezelés?
 
Kiválóan alkalmas a végtagok verőér, visszér- és nyirokér idült betegségeiben, cukorbetegségekhez társuló érszövődmények kezelésében, helyreállító érműtét, szimpatektomia, katéteres értágítás, stent beültetés után, valamint műtétre nem alkalmas esetekben is sokszor igen kedvező hatású. Meggyőzőek a Raynaud szindróma kezelésében észlelt pozitív eredmények. A vénás rendszer betegségei közül a krónikus vénás elégtelenség, trombózis utáni szindróma, a nyirokkeringés zavara mellett jelentős javulás érhető el renyhén gyógyuló végtag fekélyek esetén is. A mozgásszervi kórképek közül a keringészavarral járó idült mozgásszervi betegségek mellett jók az eredmények a trauma utáni szövődmények kezelésében.


Érelmeszesedés, érszűkület
 
Az elhalálozási statisztikák élén világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Érthető, hiszen az érszűkület, érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó három fő rizikófaktor a tartós stresszhatás, a dohányzás és a helytelen táplálkozás korunkban többnyire együttesen vannak jelen. Mindezek eredményeként az érrendszer állapota fokozatosan romlik, és a kezdetben enyhe tünetekkel jelentkező betegség súlyos, sokszor elviselhetetlen fájdalommal járó, életet fenyegető állapotromlásban nyilvánul meg.
 
Az orvostudomány jelenleg átlagosan az esetek 20%-ában alkalmaz műtéti megoldást. A még nem vagy — egyéb kísérő betegségek, illetve a rossz általános állapot miatt — már nem műthető betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek számolva azzal a ténnyel, hogy betegségük előrehaladását lassítani lehet, de megállítani nem.
 
 
Az érszűkület tünetei

Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli; krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és a néhány méter járás utáni nagyfokú izomfáradtságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek.

A szívkoszorú ereknél fáradtságérzetet, megterhelésnél a szívtájon heves fájdalmat — amely kisugározhat a karra vagy nyakra — okozhat az érszűkület.
 
Az érelmeszesedés kialakulása hosszú, több évtizeden át tartó, tulajdonképpen szinte észrevehetetlen folyamat. Ezért lehetséges, hogy e betegségre sokszor csak akkor derül fény, amikor már súlyos szövődményei vannak. Ezért az érelmeszesedés korai felismerése rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhetők az olyan káros következményei, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi keringési zavarok miatti bénulás, vagy a végtagi érszűkület.
 
Az első szakaszban főleg az érfal rugalmassága csökken. Az évek alatt bár lassan, de egyre fokozódik a káros anyagok lerakódása, s ezek el is meszesednek. Végül az erek átmérője szűkül, faluk merevvé válik, így egyre kevésbé képesek a megfelelő mennyiségű vér átáramoltatására. Ez pedig az általuk vérrel ellátott szervek károsodásához vezet. A szervek bizonyos határok között alkalmazkodnak a rosszabb feltételekhez, ezért maradhat sokáig észrevétlen az egyre romló funkció. Amikor azonban a legyengült vérellátású szervek már nem tudnak tovább alkalmazkodni, megjelennek az első, drasztikus tünetek: fény derül a szervkárosodásra. (Például szívinfarktus, agyvérzés, stroke, veseműködési probléma érszűkület stb. formájában.) Sajnos ez az állapot már visszafordíthatatlan!
 
Nagyobb az esélye az érszűkületre annak, aki:
— magas vérnyomással küzd,
— dohányzik,
— családjában öröklődik a betegség hajlama,
— cukorbeteg,
— magas a vérzsírszintje,
— magas a koleszterinszintje,
— túlsúlyt hordoz.
 
Az érbetegségek is főleg a civilizált ember problémájának számítanak, ugyanis kialakulásukért jórészt a mozgásszegény életmód, a stressz és a zsírban dús táplálkozás a felelős. A tévé előtt üldögélés és a gyorséttermi menük káros következményeként a kutatók az európai és amerikai gyerekeknél már egészen kicsi korban kimutatták az erek kezdődő elzáródását. Az erek falában megtapadó vérzsírok miatt az erek megvastagodnak, rugalmatlanná válnak, majd elmeszesednek. Az artériák pedig nem tudnak elegendő oxigéndús vért szállítani a szívből a végtagokba.
 
Érrendszerünk állapotától is nagyban függ életminőségünk. Annak érdekében, hogy minél egészségesebben és tovább élhessünk, érdemes rendszeresen részt vennünk a fájdalmatlan és veszélytelen, mindössze néhány percig tartó arteriográfos (pulzushullám) szűrésen.

 

Reumatikus betegségekről

A reumás betegség fájdalmat és merevséget okoz az ízületekben, az izmokban, az inakban, a háton vagy a nyakban. Ez eltarthat egy pár napig, vagy több évig, kis kellemetlenséget vagy súlyos rokkantságot okozva. A reumás megbetegedések igen gyakoriak az idős emberek között, de érinthetik bármely korosztályt nemtől, fajtól, szociális helyzettől függetlenül, beleértve a gyermekeket is. A reumás megbetegedések általában az egész világon és minden éghajlaton előfordulnak. A földön minden hetedik személy érintett. Majdnem mindenki ismer valakit, aki reumás megbetegedésben szenved

Néhány típusú reumás betegség okát ismerjük, de nem ismerjük azt, hogy hogyan előzhetjük meg ezeket. A legtöbb reumás megbetegedés teljes gyógymódját nem ismerjük, de a gyógyszeres kezelés legalább csökkentheti a fájdalmat, vagy megfékezheti a betegséget.

Sok mindent lehet tenni azért, hogy csökkenjen a fájdalom, és a lehető legkisebbre csökkenjen a rokkantság. Korai diagnózissal, a megfelelő törődéssel a súlyos rokkantság általában megelőzhető.

Reumatizmus: olyan fájást és fájdalmat jelent, mely az ízületek körül keletkezik. Ezt nem fertőzés vagy sérülés okozza, hanem gyakran az ízület túlterhelése vagy egészen enyhe sérülés. Ez általában rövid idő után meg is szűnik. Majdnem mindenki érez kisebb-nagyobb fájdalmat, ahogy idősödik. A legtöbb fájás és fájdalom, mely az ízületek körül jelentkezik, enyhe reumatizmus, mely hamarosan el is múlik.

Artritisz: az ízületen belüli gyulladást jelenti, mely fájdalmat és merevséget okoz. Ha nem kezeljük, az ízületek fokozatosan károsodhatnak. A reumatoid artritisz és a degeneratív ízületi betegség olyan gyakori reumás betegségek, melyek az ízületeket érintik.

Az ízületi betegségeket 2 alapvető csoportra osztjuk: arthrosisok és arthritisek.

Arthrosisnak nevezzük az ízületi megbetegedések azon csoportját, melyek közös jellemzője az ízületi struktúrák valamennyi elemének fokozatos, progresszív károsodása, s az ennek következében létrejött ízületi fájdalom és funkcionális károsodás, valamint deformitás.  
 
Az okok közt szerepel anyagcsere-zavar, hormonális rendellenességek, életkor előrehaladása, testsúly, genetikus tényezők, gyulladások, különböző daganatok. Ide tartozik a gyakori térdízület-és csípőízületi kopás, a köszvény, egyéb ízületi lerakódások.

Az arthritisek gyulladásos kórképek:
  • A rheumatoid arthritis (RA) elsősorban kisízületeket érintő krónikus, gyulladásos progresszív kórkép, autoimmun eredettel (ez azt jelenti, hogy a szervezet ismeretlen okból kifolyólag antitesteket termel az ízületi felület fehérjéi ellen).
  • spondylitis ankylopoetica (SPA) igen súlyos, elsősorban a csípőízületre, gerincízületekre, esetleg végtagi ízületekre kiterjedő arthritis, ami az ízületek és a gerinc teljes elmerevedéséhez vezet. A kórképet régen bambusz-betegségnek nevezték, mivel a csigolyák porcai teljesen megkeményednek, a gerinc elveszti a hajlékonyságát és bambuszra emlékeztet.
  • Az arthritis psoriatica a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás.
  • Juvenilis idiopathias arthritis (JIA) gyermekkorban kezdődő ízületi gyulladások csoportja.
A csontritkulás is reumatikus fájdalmat okoz.

A reumatikus fájdalmak közé soroljuk a csontritkulás (osteoporosis) által okozott fájdalmakat is. A csontritkulás jellemzője és veszélye a csonttörés, kezelésének alapja a gyógytorna, valamint speciális készítményekkel biztosítják, hogy a szervezetbe bevitt kalcium beépüljön a csontokba.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                

A fenti írást az alábbi linken találtuk:
                                                                                                                                                                                                                                                                                              Dr. Kerekes Éva
http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/8766/a-reumas-megbetegedes
 

Népbetegségek

Itt az újabb szomorú statisztika Magyarországról

Bár a világon szinte mindenhol súlyos problémákat okoznak a leggyakoribb népbetegségek, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a helyzet. Az uniós átlag kétszerese a szív- és érrendszeri betegségek áldozatainak aránya, és a legmagasabbak közé tartozik a diabétesz miatt elhunytak aránya — derül ki az Első 1000 Nap program betegek világnapja alkalmából készített elemzéséből.

Hazánkban a 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD-tagállamok átlagának, és amellyel az unión és szűkebb régiónkon belül is az élmezőnybe tartozunk. A nők közel 30, a férfiak 26 százaléka számít elhízottnak. Az elhízás az oka 44 százalékban a cukorbetegségnek, 23 százalékban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője.

A 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság körében csupán 6 százalékra tehető a diabéteszesek száma, ami kedvezőbb az OECD-átlagánál, de Európában ezzel is a középmezőnybe tartozunk. A betegség halálos áldozatainak arányát illetően viszont kifejezetten aggasztó a kép, és az uniós tagállamok közül is csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet.


Szomorú statisztikák

A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint hazánkban a fel nem ismert diabéteszes esetek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizált esetszámmal (mintegy 800 ezer fő). Ráadásul drámaian nő az érintettek száma: a WHO becslései szerint 2030-ra 30 százalékkal fog emelkedni az ezredfordulóhoz képest.

A halálozási statisztikák élmezőnyében — csakúgy, mint a fejlett országokban — Magyarországon is szív- és érrendszeri betegségek állnak. Hazánkban az ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegek száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót — ráadásul mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az évezred eleje óta. A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. Mindez Európában is kimagasló: a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak.

A csontritkulás az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség következtében évente mintegy 30-40 ezer csigolyatesttörés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.

Széndioxid szárazfürdő vagy mofetta

A vulkáni utótevékenységek egyik elemeként feltörő széndioxid feltörési helyén egy gödröt ásnak. A széndioxid nehezebb a levegőnél, ezért a tömény széndioxid mint a víz, kitölti a gödröt. A gödör tetején egyszerűen kifolyik, így a magassága (ha van elég nyomás a feltörő gázban) a gödör peremének magassága. A gödör olyan, mint egy fürdőkád, ha túltöltjük, a kád peremén túlfolyik a víz. A gödörben ülők fürdenek a széndioxidban, anélkül, hogy vizesek lennének. Ezért nevezik: széndioxid-szárazfürdőnek Magyarországon azt, ami a székelyeknek egyszerűen mofetta. Mivel a szappanbuborékok levegővel vannak tele, úsznak a széndioxid felületén. Így jól láthatóvá lehet tenni a széndioxid és a levegő határát. Mivel a széndioxid nem táplálja az égést (oxigén hiányában), egy égő gyertyával, vagy gyufával is ellenőrizni lehet a széndioxid szintjét. Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül, és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőrben és bőr alatti kötőszövetekben és a belső szervekben is megnyilvánul.