Regisztráció

Az érszűkület gyógyítása széndioxid szárazfürdővel

Gyógyjavallatok

Reumás megbetegedések, szív- és érrendszeri zavarok, idült gyulladások, magas vérnyomás esetén a gáz- és borvízfürdÅ‘k általában igen gyors gyógyulást eredményeznek. A széndioxidgáz élénkíti a szervezet anyagcseréjét, és szabályozza a központi idegrendszer funkcióit. Reumás tünetek enyhítésére évszázadok óta használják.

Milyen kórképekben alkalmazható a mofettakezelés?

Kiválóan alkalmas a végtagok verÅ‘ér, visszér- és nyirokér idült betegségeiben, cukorbetegségekhez társuló érszövÅ‘dmények kezelésében, helyreállító érműtét, szimpatektomia, katéteres értágítás, stent beültetés után, valamint műtétre nem alkalmas esetekben is sokszor igen kedvezÅ‘ hatású. MeggyÅ‘zÅ‘ek a Raynaud szindróma kezelésében észlelt pozitív eredmények. A vénás rendszer betegségei közül a krónikus vénás elégtelenség, trombózis utáni szindróma, a nyirokkeringés zavara mellett jelentÅ‘s javulás érhetÅ‘ el renyhén gyógyuló végtag fekélyek esetén is. A mozgásszervi kórképek közül a keringészavarral járó idült mozgásszervi betegségek mellett jók az eredmények a trauma utáni szövÅ‘dmények kezelésében.

Kezelés feltételei

A széndioxid szárazfürdÅ‘ kezeléshez szükségesek az alábbi vizsgálatok és orvosi dokumentumok:

— laboratóriumi vizsgálatok (egy hónapnál nem régebbi);

— EKG-vizsgálat;

— mellkasröntgen (1 évnél nem régebbi);

— kórházi zárójelentések, leletek.

A kezelések kúraszerűen történnek, napi egy kezeléssel, folyamatosan. Az elsÅ‘ alkalommal a betegek 15 percig ülnek derékig a gázban, a továbbiakban 25 percig. A gáz feláramlása folyamatos, szintjét különbözÅ‘ módon jelzik (elalvó gyertya lángja, ballon stb.). A fürdÅ‘zést szakképzett egészségügyi szakszemélyzet ellenÅ‘rzi. Javasoljuk pamut szabadidÅ‘ruha, nyitott, de jól rögzíthetÅ‘ lábbeli viselését.

A széndioxid szárazfürdÅ‘ ellenjavallatai

A széndioxid kezelés ellenjavallatai gyakorlatilag megegyeznek a gyógyfürdÅ‘ kezelések ellenjavallataival. (Keringési elégtelenség, nem stabil angina pectoris (mellkasi fájdalom), szívinfarktus, agyi trombózis, agyvérzés után 3 hónapig. Ellenjavallatot képezhet a trombózis-hajlam, a tüdÅ‘embólia, gyulladásos betegségek, valamint gyakori eszméletvesztéssel járó kórképek. A kezelés nem alkalmazható terhesség és menstruáció alatt.) A 14 év alatti életkorban végzett kezelésekrÅ‘l tudományosan megalapozott adatok nincsenek.

Probléma esetén keresse fel kezelÅ‘orvosát, szükség esetén a megadott elérhetÅ‘ségeink egyikén kézséggel nyújtunk tájékoztatást.

Reumatikus betegségek gyógyítása

Reumatikus betegségek gyógyítása

Népbetegségek

Érelmeszesedés, érszükület

Az elhalálozási statisztikák élén világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak. ÉrthetÅ‘, hiszen az érszűkület, érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó három fÅ‘ rizikófaktor a tartós stresszhatás, a dohányzás és a helytelen táplálkozás korunkban többnyire együttesen vannak jelen. Mindezek eredményeként az érrendszer állapota fokozatosan romlik, és a kezdetben enyhe tünetekkel jelentkezÅ‘ betegség súlyos, sokszor elviselhetetlen fájdalommal járó, életet fenyegetÅ‘ állapotromlásban nyilvánul meg.

Az orvostudomány jelenleg átlagosan az esetek 20%-ában alkalmaz műtéti megoldást. A még nem vagy — egyéb kísérÅ‘ betegségek, illetve a rossz általános állapot miatt — már nem műthetÅ‘ betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek számolva azzal a ténnyel, hogy betegségük elÅ‘rehaladását lassítani lehet, de megállítani nem.

Az érszűkület tünetei

Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli; krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségrÅ‘l, görcsrÅ‘l és a néhány méter járás utáni nagyfokú izomfáradtságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszínezÅ‘dést, elhaló lábrészt vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütÅ‘ereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek.

A szívkoszorú ereknél fáradtságérzetet, megterhelésnél a szívtájon heves fájdalmat — amely kisugározhat a karra vagy nyakra — okozhat az érszűkület.

Az érelmeszesedés kialakulása hosszú, több évtizeden át tartó, tulajdonképpen szinte észrevehetetlen folyamat. Ezért lehetséges, hogy e betegségre sokszor csak akkor derül fény, amikor már súlyos szövÅ‘dményei vannak. Ezért az érelmeszesedés korai felismerése rendkívül fontos, hiszen megfelelÅ‘ óvintézkedésekkel megelÅ‘zhetÅ‘k az olyan káros következményei, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi keringési zavarok miatti bénulás vagy a végtagi érszűkület.

Az elsÅ‘ szakaszban fÅ‘leg az érfal rugalmassága csökken. Az évek alatt bár lassan, de egyre fokozódik a káros anyagok lerakódása, s ezek el is meszesednek. Végül az erek átmérÅ‘je szűkül, faluk merevvé válik, így egyre kevésbé képesek a megfelelÅ‘ mennyiségű vér átáramoltatására. Ez pedig az általuk vérrel ellátott szervek károsodásához vezet. A szervek bizonyos határok között alkalmazkodnak a rosszabb feltételekhez, ezért maradhat sokáig észrevétlen az egyre romló funkció. Amikor azonban a legyengült vérellátású szervek már nem tudnak tovább alkalmazkodni, megjelennek az elsÅ‘, drasztikus tünetek: fény derül a szervkárosodásra. (Például szívinfarktus, agyvérzés, stroke, veseműködési probléma érszűkület stb. formájában.) Sajnos ez az állapot már visszafordíthatatlan!

Nagyobb az esélye az érszűkületre annak, aki:

— magas vérnyomással küzd,

— dohányzik,

— családjában öröklÅ‘dik a betegség hajlama,

— cukorbeteg,

— magas a vérzsírszintje,

— magas a koleszterinszintje,

— túlsúlyt hordoz.

Az érbetegségek is fÅ‘leg a civilizált ember problémájának számítanak, ugyanis kialakulásukért jórészt a mozgásszegény életmód, a stressz és a zsírban dús táplálkozás a felelÅ‘s. A tévé elÅ‘tt üldögélés és a gyorséttermi menük káros következményeként a kutatók az európai és amerikai gyerekeknél már egészen kicsi korban kimutatták az erek kezdÅ‘dÅ‘ elzáródását. Az erek falában megtapadó vérzsírok miatt az erek megvastagodnak, rugalmatlanná válnak, majd elmeszesednek. Az artériák pedig nem tudnak elegendÅ‘ oxigéndús vért szállítani a szívbÅ‘l a végtagokba.

Érrendszerünk állapotától is nagyban függ életminÅ‘ségünk. Annak érdekében, hogy minél egészségesebben és tovább élhessünk, érdemes rendszeresen részt vennünk a fájdalmatlan és veszélytelen, mindössze néhány percig tartó arteriográfos (pulzushullám) szűrésen.

Széndioxid szárazfürdő vagy mofetta

Szédioxid szárazfürdÅ‘ vagy mofetta

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot (CO2) tartalmazó, viszonylag alacsony hÅ‘fokú vulkáni kigÅ‘zölgést. Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különbözÅ‘ kezelésekre, gyógyításra. Paracelsus égési sebeket, fekélyeket gyógyított a radonos, kénes gázzal.  Jelenlegi ismereteink szerint a széndioxid szárazfürdÅ‘ alkalmazása 2000 éves múltra tekint vissza. A római kori orvoslásban, késÅ‘bb a népi gyógyászatban is felismerték a természetes széndioxidfürdÅ‘k kellemes, melegítÅ‘, gyógyító és rekreációs hatását. Szépészeti hatását mostanában kezdik fölfedezni.

Komplex hatásról van szó; az igen magas CO2 koncentráció erÅ‘s értágító hatással rendelkezik, de a változó koncentrációban jelenlévÅ‘ kén és radon gyógyító hatása is közismert.

A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. A savanyúvizek neve Erdélyben borvíz, a Felvidéken csevice. Székelyföldön gyakoriak a mofetták és a borvizes források, ezeket a helyi lakosság évszázadok óta, az erdélyi népi gyógyászat is már 600 éve eredményesen használja. Az egyik legismertebb természetes mofetta a torjai Büdös-barlang, amely a feltörÅ‘ gáz erÅ‘s kéntartalma nyomán kapta nevét.

Erdélyben számos mofetta létezik, és használatuknak komoly hagyománya van.

A széndioxiddal telt mofetták köré gyakran építettek gyógyházakat, vagy egyszerű ülÅ‘kéket, hiszen a mofetták mélyedésében lévÅ‘ széndioxid nehezebb mint a levegÅ‘, ezért leülepszik és ebben kényelmesen, ülve lehet gyógyulni.

A legerÅ‘sebb (99% széndioxid tartalmú) gázömlések a Hargita hegyvonulatban találhatók 1250 méter tengerszint feletti magasságban. A városokban és a falvakban a pincék telve vannak széndioxiddal, és a helybéliek kihasználva a természet adta lehetÅ‘séget, ötletesen magánmofettákká alakították át azokat.

A földbÅ‘l feltörÅ‘ gázt úgy kezelték miként egy feszített víztükrű medencét, amelynek szintjét a gyertya lángjának elalvása jelezte.

Magyarországon csupán egy helyen, a Mátrában található olyan széndioxid kigÅ‘zölgés, amely az emberi szervezetre jótékonyan hat, így a szárazfürdÅ‘ — kúraszerű alkalmazása miatt — fÅ‘ként a környéken élÅ‘k számára áldásos.

 

Hogyan mofettázzunk?

Belépünk egy medencébe, amelyben víz helyett színtelen, szagtalan, levegÅ‘nél nehezebb CO2 gáz van. A bÅ‘rön keresztül bejutó gáz hatására a fokozott vérkeringés bársonyos melegséget idéz elÅ‘. A gáz, úgy mint a levegÅ‘ a ruházaton is áthatol, ezért könnyű, kényelmes, pamut vagy más természetes anyagú öltözet szükséges.

A szakember felügyelete melletti kezelés idÅ‘tartama: 30—40 perc, s a fürdÅ‘t követÅ‘ kipirulás, verejtékezés, erÅ‘teljes szívkontrakció, a légzés mélyülése, kellemes fáradtságérzet és álmosság jelentkezhet.

A mofetta legkedvezÅ‘bb hatását kúraszerű alkalmazásában fejti ki.

Az ajánlott kúra 10-15 kezelésbÅ‘l áll, évente maximum háromszor.

S, hogy miben rejlik a mofetta nagyszerűsége? A széndioxid, amely a bÅ‘rön keresztül jut a szervezetbe, erÅ‘s értágító hatású. A kitágult erek segítik a sejt anyagcseréjét, erÅ‘sítik az immunrendszert. Jótékony hatású a verÅ‘ér-, szív- és általános keringési betegségek, cukorbetegség érszövÅ‘dményei, reumatikus betegségek, köszvény, csontritkulás, egyes nÅ‘gyógyászati betegségek, meddÅ‘ség, impotencia és vegetatív idegrendszeri eredetű belgyógyászati panaszok kezelésében is.

Habár úgy tartják, hogy a mofettának nincs mellékhatása, mégsem javasolt gyulladásos betegségek, magas vérnyomás, vagy terhesség esetén. Méltó helyet tölt be különféle betegségek kezelésénél a száraz széndioxidgáz, mint fizioterápiás tényezÅ‘.

Bármennyire is hatásos valamely kezelés, az egészségromboló szokások semmissé tehetik az eredményt. Az orvosok ezért egyúttal életmódtanácsokat is felírnak pácienseiknek. Napi félóra séta, legalább 2 liter folyadék, némi diéta, búcsú a cigarettától — ez talán nem túl nagy áldozat az erek védelmében.

 

A CO2 szárazfürdÅ‘ hatásmechanizmusa

A felszívódó gáz hatására a bÅ‘rerek lokálisan kitágulnak, a kapilláris keringés fokozódik, az áramlási sebesség nÅ‘. Ezeket a haemodinamikai változásokat kapillármikroszkópos vizsgálatok jól demonstrálják, de a perifériás érreakció a „fürdés” alatt az érintkezÅ‘ bÅ‘rfelületen szabad szemmel is látható. A keringésbe jutó széndioxidnak általános hatásai is vannak.

A vénás és nyirokvisszaáramlás fokozódik, a vérraktárak kiürülnek, különbözÅ‘ mérési eredmények alapján 250—1300 ml-rel több vér jut a keringésbe. A szív verÅ‘- és percvolumene körülbelül 30 százalékkal nÅ‘, a koronáriák kitágulnak, a pulzusszám gyérül, a vérnyomás 20-25 Hgmm-rel mérséklÅ‘dik. Végeredményben a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nÅ‘, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezÅ‘bbé válik.

A kezeléseknél a CO2 a bÅ‘rön átdiffundál a szövetekbe, specifikus értágító hatást gyakorol a perifériás keringésre, a mikrocirkulációra, szekunder úton pedig a szívműködésre fejt ki kedvezÅ‘ hemodinamikai hatást. Növeli a szív verÅ‘- és percvolumenét, csökkenti a vérnyomást, tágítja az arteriolákat, megnyitja az arteriovenozus anasztomozisokat (kis artéria és véna között közvetlen összeköttetés). Ez egyaránt érinti az artériás, vénás és nyirok kapilláris rendszert. A hatás kapillármikroszkópos vizsgálattal jól demonstrálható, és nemcsak a bÅ‘r és bÅ‘r alatti kötÅ‘szövetre terjedhet ki, hanem a belsÅ‘ szervekre is, létrejöttét a felszabaduló vazoaktív anyagoknak tulajdonítjuk. Ilyen alapon diuretikus hatása is érthetÅ‘.

Jellegzetes a CO2 gáz gázfürdÅ‘ben fellépÅ‘ melegérzés, mely az érzÅ‘idegekre gyakorolt hatással magyarázható. Oka a hiperémia és az a termodinamikai jelenség, hogy a CO2 gáz hÅ‘kapacitása nagyobb, hÅ‘vezetÅ‘ képessége pedig kisebb, mint a vízé, és így a gázzal érintkezÅ‘ bÅ‘rfelület melegebb marad. A CO2 gáz befolyásolja a vegetatív idegrendszer ingerlékenységét, jellemzÅ‘ a fürdÅ‘t követÅ‘ kipirulás, a fej, a nyak izzadása az erÅ‘teljes szívkontrakció, az aluszékonyság. Paraszimpatikus túlsúlyban csökken a vérnyomás, a perifériás erek tágulnak, a légzés mélyül, profúz izzadás lép fel, a kálium/kálcium hányados csökken. Fontos élettani hatás, hogy a szövetek és a vér CO2-tartalmának növekedése javítja az oxihemoglobin disszociációját, ennek következtében a vér szokásos oxigén telítettsége mellett a CO2-ben gazdag szövetek a vérbÅ‘l nagyobb oxigén mennyiséghez jutnak, és javul az O2 utilizációjuk.