Az érszűkület gyógyítása széndioxid szárazfürdővel

Gyógyjavallatok

Reumás megbetegedések, szív- és érrendszeri zavarok, idült gyulladások, magas vérnyomás esetén a gáz- és borvízfürdők általában igen gyors gyógyulást eredményeznek. A széndioxidgáz élénkíti a szervezet anyagcseréjét, és szabályozza a központi idegrendszer funkcióit. Reumás tünetek enyhítésére évszázadok óta használják.

Milyen kórképekben alkalmazható a mofettakezelés?

Kiválóan alkalmas a végtagok verőér, visszér- és nyirokér idült betegségeiben, cukorbetegségekhez társuló érszövődmények kezelésében, helyreállító érműtét, szimpatektomia, katéteres értágítás, stent beültetés után, valamint műtétre nem alkalmas esetekben is sokszor igen kedvező hatású. Meggyőzőek a Raynaud szindróma kezelésében észlelt pozitív eredmények. A vénás rendszer betegségei közül a krónikus vénás elégtelenség, trombózis utáni szindróma, a nyirokkeringés zavara mellett jelentős javulás érhető el renyhén gyógyuló végtag fekélyek esetén is. A mozgásszervi kórképek közül a keringészavarral járó idült mozgásszervi betegségek mellett jók az eredmények a trauma utáni szövődmények kezelésében.

Kezelés feltételei

A széndioxid szárazfürdő kezeléshez szükségesek az alábbi vizsgálatok és orvosi dokumentumok:

— laboratóriumi vizsgálatok (egy hónapnál nem régebbi);

— EKG-vizsgálat;

— mellkasröntgen (1 évnél nem régebbi);

— kórházi zárójelentések, leletek.

A kezelések kúraszerűen történnek, napi egy kezeléssel, folyamatosan. Az első alkalommal a betegek 15 percig ülnek derékig a gázban, a továbbiakban 25 percig. A gáz feláramlása folyamatos, szintjét különböző módon jelzik (elalvó gyertya lángja, ballon stb.). A fürdőzést szakképzett egészségügyi szakszemélyzet ellenőrzi. Javasoljuk pamut szabadidőruha, nyitott, de jól rögzíthető lábbeli viselését.

A széndioxid szárazfürdő ellenjavallatai

A széndioxid kezelés ellenjavallatai gyakorlatilag megegyeznek a gyógyfürdő kezelések ellenjavallataival. (Keringési elégtelenség, nem stabil angina pectoris (mellkasi fájdalom), szívinfarktus, agyi trombózis, agyvérzés után 3 hónapig. Ellenjavallatot képezhet a trombózis-hajlam, a tüdőembólia, gyulladásos betegségek, valamint gyakori eszméletvesztéssel járó kórképek. A kezelés nem alkalmazható terhesség és menstruáció alatt.) A 14 év alatti életkorban végzett kezelésekről tudományosan megalapozott adatok nincsenek.

Probléma esetén keresse fel kezelőorvosát, szükség esetén a megadott elérhetőségeink egyikén kézséggel nyújtunk tájékoztatást.

Reumatikus betegségek gyógyítása

Reumatikus betegségek gyógyítása

Népbetegségek

Érelmeszesedés, érszükület

Az elhalálozási statisztikák élén világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Érthető, hiszen az érszűkület, érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó három fő rizikófaktor a tartós stresszhatás, a dohányzás és a helytelen táplálkozás korunkban többnyire együttesen vannak jelen. Mindezek eredményeként az érrendszer állapota fokozatosan romlik, és a kezdetben enyhe tünetekkel jelentkező betegség súlyos, sokszor elviselhetetlen fájdalommal járó, életet fenyegető állapotromlásban nyilvánul meg.

Az orvostudomány jelenleg átlagosan az esetek 20%-ában alkalmaz műtéti megoldást. A még nem vagy — egyéb kísérő betegségek, illetve a rossz általános állapot miatt — már nem műthető betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek számolva azzal a ténnyel, hogy betegségük előrehaladását lassítani lehet, de megállítani nem.

Az érszűkület tünetei

Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli; krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és a néhány méter járás utáni nagyfokú izomfáradtságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek.

A szívkoszorú ereknél fáradtságérzetet, megterhelésnél a szívtájon heves fájdalmat — amely kisugározhat a karra vagy nyakra — okozhat az érszűkület.

Az érelmeszesedés kialakulása hosszú, több évtizeden át tartó, tulajdonképpen szinte észrevehetetlen folyamat. Ezért lehetséges, hogy e betegségre sokszor csak akkor derül fény, amikor már súlyos szövődményei vannak. Ezért az érelmeszesedés korai felismerése rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhetők az olyan káros következményei, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi keringési zavarok miatti bénulás vagy a végtagi érszűkület.

Az első szakaszban főleg az érfal rugalmassága csökken. Az évek alatt bár lassan, de egyre fokozódik a káros anyagok lerakódása, s ezek el is meszesednek. Végül az erek átmérője szűkül, faluk merevvé válik, így egyre kevésbé képesek a megfelelő mennyiségű vér átáramoltatására. Ez pedig az általuk vérrel ellátott szervek károsodásához vezet. A szervek bizonyos határok között alkalmazkodnak a rosszabb feltételekhez, ezért maradhat sokáig észrevétlen az egyre romló funkció. Amikor azonban a legyengült vérellátású szervek már nem tudnak tovább alkalmazkodni, megjelennek az első, drasztikus tünetek: fény derül a szervkárosodásra. (Például szívinfarktus, agyvérzés, stroke, veseműködési probléma érszűkület stb. formájában.) Sajnos ez az állapot már visszafordíthatatlan!

Nagyobb az esélye az érszűkületre annak, aki:

— magas vérnyomással küzd,

— dohányzik,

— családjában öröklődik a betegség hajlama,

— cukorbeteg,

— magas a vérzsírszintje,

— magas a koleszterinszintje,

— túlsúlyt hordoz.

Az érbetegségek is főleg a civilizált ember problémájának számítanak, ugyanis kialakulásukért jórészt a mozgásszegény életmód, a stressz és a zsírban dús táplálkozás a felelős. A tévé előtt üldögélés és a gyorséttermi menük káros következményeként a kutatók az európai és amerikai gyerekeknél már egészen kicsi korban kimutatták az erek kezdődő elzáródását. Az erek falában megtapadó vérzsírok miatt az erek megvastagodnak, rugalmatlanná válnak, majd elmeszesednek. Az artériák pedig nem tudnak elegendő oxigéndús vért szállítani a szívből a végtagokba.

Érrendszerünk állapotától is nagyban függ életminőségünk. Annak érdekében, hogy minél egészségesebben és tovább élhessünk, érdemes rendszeresen részt vennünk a fájdalmatlan és veszélytelen, mindössze néhány percig tartó arteriográfos (pulzushullám) szűrésen.

Széndioxid szárazfürdő vagy mofetta

Szédioxid szárazfürdő vagy mofetta

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot (CO2) tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést. Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különböző kezelésekre, gyógyításra. Paracelsus égési sebeket, fekélyeket gyógyított a radonos, kénes gázzal.  Jelenlegi ismereteink szerint a széndioxid szárazfürdő alkalmazása 2000 éves múltra tekint vissza. A római kori orvoslásban, később a népi gyógyászatban is felismerték a természetes széndioxidfürdők kellemes, melegítő, gyógyító és rekreációs hatását. Szépészeti hatását mostanában kezdik fölfedezni.

Komplex hatásról van szó; az igen magas CO2 koncentráció erős értágító hatással rendelkezik, de a változó koncentrációban jelenlévő kén és radon gyógyító hatása is közismert.

A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. A savanyúvizek neve Erdélyben borvíz, a Felvidéken csevice. Székelyföldön gyakoriak a mofetták és a borvizes források, ezeket a helyi lakosság évszázadok óta, az erdélyi népi gyógyászat is már 600 éve eredményesen használja. Az egyik legismertebb természetes mofetta a torjai Büdös-barlang, amely a feltörő gáz erős kéntartalma nyomán kapta nevét.

Erdélyben számos mofetta létezik, és használatuknak komoly hagyománya van.

A széndioxiddal telt mofetták köré gyakran építettek gyógyházakat, vagy egyszerű ülőkéket, hiszen a mofetták mélyedésében lévő széndioxid nehezebb mint a levegő, ezért leülepszik és ebben kényelmesen, ülve lehet gyógyulni.

A legerősebb (99% széndioxid tartalmú) gázömlések a Hargita hegyvonulatban találhatók 1250 méter tengerszint feletti magasságban. A városokban és a falvakban a pincék telve vannak széndioxiddal, és a helybéliek kihasználva a természet adta lehetőséget, ötletesen magánmofettákká alakították át azokat.

A földből feltörő gázt úgy kezelték miként egy feszített víztükrű medencét, amelynek szintjét a gyertya lángjának elalvása jelezte.

Magyarországon csupán egy helyen, a Mátrában található olyan széndioxid kigőzölgés, amely az emberi szervezetre jótékonyan hat, így a szárazfürdő — kúraszerű alkalmazása miatt — főként a környéken élők számára áldásos.

 

Hogyan mofettázzunk?

Belépünk egy medencébe, amelyben víz helyett színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb CO2 gáz van. A bőrön keresztül bejutó gáz hatására a fokozott vérkeringés bársonyos melegséget idéz elő. A gáz, úgy mint a levegő a ruházaton is áthatol, ezért könnyű, kényelmes, pamut vagy más természetes anyagú öltözet szükséges.

A szakember felügyelete melletti kezelés időtartama: 30—40 perc, s a fürdőt követő kipirulás, verejtékezés, erőteljes szívkontrakció, a légzés mélyülése, kellemes fáradtságérzet és álmosság jelentkezhet.

A mofetta legkedvezőbb hatását kúraszerű alkalmazásában fejti ki.

Az ajánlott kúra 10-15 kezelésből áll, évente maximum háromszor.

S, hogy miben rejlik a mofetta nagyszerűsége? A széndioxid, amely a bőrön keresztül jut a szervezetbe, erős értágító hatású. A kitágult erek segítik a sejt anyagcseréjét, erősítik az immunrendszert. Jótékony hatású a verőér-, szív- és általános keringési betegségek, cukorbetegség érszövődményei, reumatikus betegségek, köszvény, csontritkulás, egyes nőgyógyászati betegségek, meddőség, impotencia és vegetatív idegrendszeri eredetű belgyógyászati panaszok kezelésében is.

Habár úgy tartják, hogy a mofettának nincs mellékhatása, mégsem javasolt gyulladásos betegségek, magas vérnyomás, vagy terhesség esetén. Méltó helyet tölt be különféle betegségek kezelésénél a száraz széndioxidgáz, mint fizioterápiás tényező.

Bármennyire is hatásos valamely kezelés, az egészségromboló szokások semmissé tehetik az eredményt. Az orvosok ezért egyúttal életmódtanácsokat is felírnak pácienseiknek. Napi félóra séta, legalább 2 liter folyadék, némi diéta, búcsú a cigarettától — ez talán nem túl nagy áldozat az erek védelmében.

 

A CO2 szárazfürdő hatásmechanizmusa

A felszívódó gáz hatására a bőrerek lokálisan kitágulnak, a kapilláris keringés fokozódik, az áramlási sebesség nő. Ezeket a haemodinamikai változásokat kapillármikroszkópos vizsgálatok jól demonstrálják, de a perifériás érreakció a „fürdés” alatt az érintkező bőrfelületen szabad szemmel is látható. A keringésbe jutó széndioxidnak általános hatásai is vannak.

A vénás és nyirokvisszaáramlás fokozódik, a vérraktárak kiürülnek, különböző mérési eredmények alapján 250—1300 ml-rel több vér jut a keringésbe. A szív verő- és percvolumene körülbelül 30 százalékkal nő, a koronáriák kitágulnak, a pulzusszám gyérül, a vérnyomás 20-25 Hgmm-rel mérséklődik. Végeredményben a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nő, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezőbbé válik.

A kezeléseknél a CO2 a bőrön átdiffundál a szövetekbe, specifikus értágító hatást gyakorol a perifériás keringésre, a mikrocirkulációra, szekunder úton pedig a szívműködésre fejt ki kedvező hemodinamikai hatást. Növeli a szív verő- és percvolumenét, csökkenti a vérnyomást, tágítja az arteriolákat, megnyitja az arteriovenozus anasztomozisokat (kis artéria és véna között közvetlen összeköttetés). Ez egyaránt érinti az artériás, vénás és nyirok kapilláris rendszert. A hatás kapillármikroszkópos vizsgálattal jól demonstrálható, és nemcsak a bőr és bőr alatti kötőszövetre terjedhet ki, hanem a belső szervekre is, létrejöttét a felszabaduló vazoaktív anyagoknak tulajdonítjuk. Ilyen alapon diuretikus hatása is érthető.

Jellegzetes a CO2 gáz gázfürdőben fellépő melegérzés, mely az érzőidegekre gyakorolt hatással magyarázható. Oka a hiperémia és az a termodinamikai jelenség, hogy a CO2 gáz hőkapacitása nagyobb, hővezető képessége pedig kisebb, mint a vízé, és így a gázzal érintkező bőrfelület melegebb marad. A CO2 gáz befolyásolja a vegetatív idegrendszer ingerlékenységét, jellemző a fürdőt követő kipirulás, a fej, a nyak izzadása az erőteljes szívkontrakció, az aluszékonyság. Paraszimpatikus túlsúlyban csökken a vérnyomás, a perifériás erek tágulnak, a légzés mélyül, profúz izzadás lép fel, a kálium/kálcium hányados csökken. Fontos élettani hatás, hogy a szövetek és a vér CO2-tartalmának növekedése javítja az oxihemoglobin disszociációját, ennek következtében a vér szokásos oxigén telítettsége mellett a CO2-ben gazdag szövetek a vérből nagyobb oxigén mennyiséghez jutnak, és javul az O2 utilizációjuk.